Radiátor vásárlása előtt a leggyakoribb kérdések, hogy "mekkora radiátor kell?", "mekkora radiátor vegyek?", "milyen radiátort vegyek?". Ebben a cikkben ezeket a kérdéseket válaszoljuk meg. Évtizedek óta foglalkozunk radiátorokkal és radiátorok értékesítésével. Rengeteg tapasztalatot szereztünk ezen a területen, így ma már magabiztosan tudunk segíteni a megfelelő radiátor kiválasztásában.
Mekkora radiátort vegyek?
Az évek során rengeteg radiátort adtunk el, így elég jó rálátásunk van arra, hogyan érdemes radiátort választani.
Nézzük az első két kérdést, mert mindkettőre ugyanaz a válasz: mekkora radiátor kell, illetve mekkora radiátort vegyek?
Valójában nem az a kérdés, hogy mekkora legyen a radiátor, hanem az, hogy mekkora teljesítményre van szükség ahhoz, hogy az adott helyiséget, az adott szobát biztonsággal kifűtse.
Most nem egy radiátor-méretezési kalkulátort adok, hanem megmutatom, hogyan tudod kiszámolni, mekkora teljesítményű radiátorra van szükség.
Légköbméter számítása lépésről lépésre
Először számoljuk ki, mekkora a szoba, illetve az a helyiség, amit fűteni szeretnénk. Ehhez légköbméterrel fogunk számolni.
A légköbméter kiszámítása egyszerű. Megmérjük a helyiség hosszát, szélességét és belmagasságát, majd ezt a három értéket összeszorozzuk. Az így kapott szám mutatja meg, mekkora légtérben kell a radiátornak fűtenie.
Vegyünk egy egyszerű példát: a helyiség 5 méter hosszú, 4 méter széles, a belmagasság pedig 2,8 méter. Ebben az esetben a légköbméter számítása így néz ki: 5 × 4 × 2,8, vagyis 56 légköbméter.
Hogyan számoljuk ki a szükséges teljesítményt?
Egy átlagos szigetelésű szobánál légköbméterenként körülbelül 40 wattal számolunk.
A példában szereplő 56 légköbmétert megszorozzuk 40-nel:
56 × 40 = 2240 watt.
Ez azt jelenti, hogy ebbe a helyiségbe összesen körülbelül 2200–2300 watt fűtési teljesítményű radiátorra van szükség ahhoz, hogy a szobát biztonsággal kifűtse.
Ez a példa jól mutatja, hogy egy átlagos, 20 m² alapterületű szobába körülbelül 2200–2300 watt teljesítményű radiátorra van szükség, feltéve, hogy a belmagasság is átlagos, nagyjából 2,8 méter.
Ezek az értékek és maga a számítás módja is változhat, ha a szoba nem megfelelően szigetelt, illetve ha az ablakok régiek és nem zárnak jól.
Egy gyengén vagy egyáltalán nem szigetelt, illetve a nyílászárók régiek, akkor légköbméterenként inkább 45–50 wattal számoljunk.
A korábbi példánál maradva: 56 légköbméter × 50 watt = 2800 watt.
Ez azt jelenti, hogy egy rosszabbul szigetelt, régi ablakos szobában már közel 2800 watt fűtési teljesítményre lehet szükség ahhoz, hogy a helyiség megfelelően felfűthető legyen.
Jól szigetelt helyiség esetén viszont alacsonyabb teljesítménnyel is lehet számolni. Modern szigetelésű falaknál és jól záró, korszerű nyílászáróknál általában 30–35 watt elegendő légköbméterenként.
A példánknál maradva: 56 légköbméter × 35 watt = 1960 watt.
Ez azt jelenti, hogy egy jól szigetelt, korszerű nyílászárókkal rendelkező szobába már körülbelül 1900–2000 watt teljesítményű radiátor is elegendő lehet.
Miért fontos ennyire a szigetelés?
A szigetelés azért ennyire fontos, mert a radiátor nem meleget termel, hanem hőveszteséget pótol. Ha a falakon, a födémen vagy az ablakokon keresztül gyorsan elszökik a hő, akkor a radiátornak folyamatosan nagyobb teljesítménnyel kell dolgoznia.
Jó szigetelésnél a hő bent marad a helyiségben, így a radiátor kevesebbet működik, egyenletesebb a hőérzet, és alacsonyabb lehet a fűtési költség is. Rossz szigetelésnél viszont hiába van radiátor a falon, a meleg egyszerűen eltűnik.
Egy átlagos, szigeteletlen családi ház esetében a hőveszteség megoszlása általában így néz ki:
Külső falak: 30 – 40%
Tető / Padlásfödém: 20 – 30% (mivel a meleg felfelé száll)
Ablakok és ajtók: 15 – 25%
Padló (talaj felé): 10 – 15%
Miért a fal a "főbűnös"?
Bár a tetőn egységnyi területen több hő szökik ki, a falak összfelülete sokkal nagyobb, így összesítve itt távozik a legtöbb energia.
Ha tehát felmerül benned a kérdés, hogy mekkora radiátor kell, vagy mekkora radiátort vegyek, akkor érdemes először a szükséges fűtési teljesítményt meghatározni. Nem a radiátor mérete a döntő, hanem az, hogy elegendő hőt tud-e leadni az adott helyiségben.
Egy jól megválasztott radiátor egyenletes meleget ad, nem dolgozik folyamatosan a határon, és hosszú távon gazdaságosabban működik. Ha pedig bizonytalan vagy, inkább számolj egy kicsit nagyobb teljesítménnyel, mint hogy utólag derüljön ki: a radiátor kevés.
Fontos tudni, hogy ezek a számítások elsősorban iránymutatásként szolgálnak. Ha egy teljes lakás vagy egy egész ház fűtését szeretnéd megtervezni, akkor azt javaslom, fordulj épületgépész szakemberhez.
Egy szakember pontos felmérést végez, és ennél jóval összetettebb számítások alapján tervezi meg a komplett fűtési rendszert. Ilyenkor figyelembe veszi többek között a kazán vagy a hőszivattyú teljesítményét, az előremenő víz hőmérsékletét, valamint a rendszer egészének működését.
Milyen radiátort vegyek?
A „milyen radiátort vegyek?” kérdésre az első válasz mindig az, hogy olyat, ami a fenti számítások alapján valóban kifűti az adott helyiséget.
A második szempont az, hogy fizikailag is elférjen ott, ahová szeretnéd tenni.
Gyakori hiba, hogy sokan pontosan akkora radiátort választanak, mint amekkora a rendelkezésre álló falfelület. Ez rossz döntés, mert a radiátornak mind a négy oldalán szüksége van körülbelül 10–10 centiméter szabad helyre.
Ennek az az oka, hogy a radiátor a levegő keringetésével fűt: alul hideg levegőt szív be, felül pedig meleg levegőt ad le. Ha túl közel kerül a padlóhoz, az ablakpárkányhoz vagy az oldalfalakhoz, a levegő nem tud megfelelően áramlani. Ilyenkor a radiátor hatásfoka romlik, a meleg nem oszlik el egyenletesen a szobában, és hiába lenne papíron elegendő a teljesítménye, a gyakorlatban gyengébbnek érződik.
Emellett a szelepeknek és a csatlakozásoknak is helyre van szükségük. Erre különösen érdemes odafigyelni, mert a radiátorból utólag nem lehet levágni.
A harmadik szempont pedig az, hogy tetsszen is. Ma már rengeteg radiátortípus létezik, nem csak a hagyományos, fehér, kommersz lapradiátorok.
Különböző alapanyagokból, formákból és színekből lehet választani, így ma már kifejezetten esztétikus, szép radiátorok is elérhetők, amelyek nemcsak fűtenek, hanem a helyiség megjelenéséhez is hozzátesznek.
Gyakori hibák radiátor választásnál
Csak a négyzetméterrel számolnak
Sokan kizárólag az alapterületből indulnak ki, pedig a belmagasság legalább ennyire fontos. Egy magasabb helyiséghez nagyobb teljesítményű radiátorra van szükség, még akkor is, ha a szoba alapterülete nem nagy.
Pont akkora radiátort választanak, mint a falfelület
Gyakori hiba, hogy a radiátort „centire kimérik” a falra. A radiátornak azonban körben hely kell a megfelelő levegőáramláshoz, különben romlik a hatásfoka. Ha nincs meg a szükséges szabad tér, a radiátor papíron erős, a gyakorlatban viszont gyenge lesz.
Nem hagynak helyet a szelepeknek és csatlakozásoknak
A radiátor nem csak egy „doboz” a falon. A szelepeknek, csöveknek, csatlakozásoknak is hely kell, és ha ezzel nem számolnak előre, utólag már nem nagyon lehet korrigálni.
Alulméretezett radiátort vesznek, mert nem akarnak nagyot
Sokan esztétikai okból inkább kisebb radiátort választanak, ami végül nem tudja kifűteni a helyiséget. Ilyenkor a radiátor folyamatosan a határon működik, mégsem ad megfelelő hőérzetet.
Nem veszik figyelembe a szigetelést és az ablakokat
Régi falak, rosszul záró nyílászárók mellett ugyanaz a radiátor sokkal kevesebbnek érződik. Ha ezt nem veszik figyelembe a számításnál, a kiválasztott radiátor szinte biztosan kevés lesz.
Ha bizonytalan vagy a számításban vagy a radiátor kiválasztásában, érdemes szakemberrel egyeztetni, mielőtt döntesz. Hívd szakértőnket, segít megtalálni az adott helyiséghez legjobban illő megoldást: +36 20 279 5555 (Farkas László / Senia Group)
Milyen radiátor típusok vannak?
Ha már tudod, mekkora teljesítményre van szükséged, jöhet a kérdés: milyen radiátor típus illik hozzád? Egy kis segítség ahhoz, hogy milyen a radiátor kínálat, milyen radiátor típusok közül lehet ma választani:
Szobai radiátorok – klasszikus megoldások nappaliba, hálószobába, dolgozószobába; sokféle méretben és teljesítménnyel érhetők el. LINK
Vízszintes radiátorok – a leggyakoribb kialakítás, jellemzően ablak alá kerülnek; jól bevált, hatékony megoldások. LINK
Függőleges radiátorok – ideálisak akkor, ha kevés a vízszintes falfelület, de magasabb a fal; modern terekben különösen népszerűek. LINK
Design radiátorok – nemcsak fűtenek, hanem látványelemként is működnek; különleges formákkal és felületekkel. LINK
Színes radiátorok – a hagyományos fehér helyett különböző színekben elérhetők, így könnyen illeszthetők a lakás stílusához. LINK
Nagy teljesítményű radiátorok – nagyobb helyiségekhez, rosszabbul szigetelt terekhez vagy magas belmagasság esetén ajánlottak. LINK
A legtöbbször nem a radiátor a gond, hanem az, hogy nem a megfelelő radiátort választották.
